 |
 |
Van egy ódon kolostor Ciprus szigetén, ami lassan kétezer éve kötődik a macskákhoz.
A legendák szerint először itt tette mancsát európai földre háziasított macska; az egerészeknek ma is különleges szerepet tulajdonítanak a helyiek.
Ciprust sokan hívják a macskák szigetének és nem is minden alap nélkül. Innen származik a legrégebbi macskás lelet is, amit 2004-ben tártak fel. A régészek egy sírhelyre bukkantak, amiben egy nyolc hónapos macska csontjait is ott találták az ember maradványai mellett. A 9500 éves temetkezési hely a legkorábbi lelet, ami a háziasított macskákhoz fűződik.
Ha macskákról és Ciprusról van szó, legtöbben a Szent Miklós kolostorra asszociálnak, aminek különleges kapcsolata van a cicákkal. I.e. 325 körül építették, akkoriban pedig szörnyű idők jártak a környéken élőkre. A legendák úgy tartják, a vidék hemzsegett a mérges kígyóktól, ami alaposan megkeserítette a helyiek életét. Ennek az áldatlan állapotnak vetett véget Nagy Konstantin császár édesanyja, Heléna, aki 1000 macskát hozatott hajókon Egyiptomból és Palesztinából.
A macskák tették is a dolgukat, hamarosan teljesen visszaszorították a kígyókat, az emberek nem kis megelégedésére. A környékbeli települések anyagilag támogatták a kolostor lakóit, mindössze azt szabták feltételként, hogy mindig éljen ott legalább száz macska és legyen, aki gondoskodik róluk.
Nagy törést hozott a török hódoltság, amikor a kolostorban élőket vagy megölték, vagy elhurcolták, így nem maradt senki, aki az állatokkal törődhetett volna. A macskák szétszéledtek és országszerte elszaporodtak. Valószínűleg ez magyarázza, miért olyan nagy a ciprusi kóbor macska populáció. Az emberek azonban nem felejtenek és ma is kedvelik az egerészeket, etetik őket és gondoskodnak róluk, akkor is, ha kóbor állatokról van szó.
A kolostort később újjáépítették, de tartós lakója sokáig nem akadt és a macskákkal kapcsolatos hagyományokat sem ápolta senki.
A történet 1983-ban folytatódott, amikor egy csapat apáca ismét beköltözött, méghozzá néhány macska társaságában. Az évek múlásával az állatok száma elkezdett gyarapodni, napjainkban kb. 70 bársonytalpú szaladgál a kolostor falai között. A kormány kismértékben támogatja ugyan az apácákat, de elsősorban adományokból tudnak gondoskodni a négylábúakról.
